Nemere István: Varázsvessző és gazdagság (Tvr-hét 1997/11)

Igen, a gazdasági életben is lehet szerepe - de még mekkora! - annak, hogy vannak emberek, akik ezzel az egyszerű eszközzel bánni tudnak. A varázsvessző megtévesztő elnevezés, mivel ez az eszköz nem fából van, hanem fémből (az utóbbi időben mind gyakrabban használnak pálca helyett ingát!), és szó sincs varázslásról, működése nagyon is materiális hatásokkal magyarázható. A radiesztézia, vagyis a varázsvesszős módszer egyébként már olyan régi, hogy akár ősinek is mondható. Néhány Biblia-magyarázó szerint már Mózes is használta. Mózes második könyvében ez áll: amikor népe vizet követelt tőle, Mózes az Úrhoz fordult tanácstalanul. De az Úr utat mutatott neki: "Fogd kezedbe a botodat, amellyel a Nílusra rácsaptál, és menj! Én odaállok eléd a sziklára a Hórebnél. Üss rá a sziklára, víz folyik majd belőle, hogy igyék a nép". A bot tehát nem volt más - állítják a radiesztéziával foglalkozók -, mint maga a varázsvessző. A földben rejlő vizet (és más kincset) azonban nem a vessző (vagyis a fémpálca) találja meg, hanem a földben rejlő vízre vagy fémre fiziológiailag reagáló emberi test jelez. A vessző tehát csak a jelzőrendszer szerepét tölti be. Már az ősember is ismerte a varázsvesszőt: az egyik pireneusi barlangban kőkorszakból származó rajzon találtak rá utalást, akárcsak a nyolcezer évvel ezelőtt vésett szaharai sziklarajzon, itt is vizet fakaszt vele a "modell". Ma a varázsvesszős emberek a legtöbb országban már a hivatalos szakmai listán is szerepelnek, vagyis tevékenységűk hivatalosan elismert foglalkozásnak számít. A gazdasági életben mind gyakrabban alkalmazzák a radiesztéziát, mert kétféle haszonnal is kecsegtet. Az egyik: az épületekre ható káros földsugárzás felderítése és levédése. Nem mindegy ugyanis, hogy ott, ahol az emberek életük jelentős részét töltik, illetve ahol alszanak, milyen káros hatás éri a szervezetüket. Az erős, illetve a túl sokáig érkező káros földsugárzás ugyanis szélsőséges esetben korai halált; előtte pedig sokféle betegséget okozhat. (Különösen igaz ez a modern tömblakások betonkockáiban!) Azért sem mindegy, hogy a munkahelyen megfelelő ponton van-e a több milliót érő gépsor kezelőpultja, vagy az irodában jó helyen álli az íróasztal, a számítógép; mert a káros hatás csökkenti az ember teljesítőképességét, rosszullétet, fejfájást és egyéb kellemetlen tünetet okoz. Márpedig egyáltalán nem mindegy, hogy munka közben apátiába esik-e valaki, nyugtalanság és gyengeség uralkodik-e rajta épp akkor, amikor dinamizmusra, jó koncentrálóképességre, fizikai erőre lenne szükség. A radiesztézia (ez a hivatalosan még el nem ismert, ám mégiscsak létező tudomány) már megtalálta azokat a hatásos módszereket, amelyekkel meg lehet oldani az iroda, az üzem, vagy akár az istálló stb. káros sugárzásának elterelését vagy megkerülését. A világban ma már az ingatlanvásárlásnál, nagyberuházásoknál előre kikérik a szakember véleményét, vajon alkalmas-e a hely lakóház, irodaház, szálloda, esetleg istálló, ól stb. építésére. Sőt, már az új utak, alagutak építése előtt is kikérik a varázsvesszős szakértők véleményét. A másik gazdasági terület a bányászat, ahol nagy hasznát veszik a radiesztéziának. A föld mélyében rejlő kincsek - ásványok, de más, egyéb is - könnyen megtalálhatók a varázsvessző segítségével. Annak idején nagy feltűnést keltett, amikor 1973-ban Iránban kiterjedt kénréteget találtak a talaj alatt, kizárólag a varázsvessző jelzését figyelembe véve. Van olyan radiesztéta; aki vessző és térkép, vagy inga és térkép segítségével eltűnt hajót is képes felkutatni. A lengyel Báthory óceánjárót - melynek a vihar tönkretette a rádióadóját és emiatt nyomtalanul eltűnt, több ezer utassal a fedélzetén - 1963-ban egy szárazföldi varázsvesszős ember épp így találta meg, s aztán a távolból, vagyis a szárazföldről, rádió segítségével irányította a kutatásokat, vezette a hajóhoz a mentőalakulatokat. A párizsi Parafizikai Intézet munkatársai kizárólag ezzel a módszerrel egészen másféle kincsre leltek: a Kókusz-szigeteken megtalálták Thompson kapitány elrejtett kalózzsákmányát. Ez pedig azt jelenti, hogy a hozzáértők akár több tízezer kilométeres távolságból is fellelhetnek valamit, ami ismeretlen helyen a föld mélyén nyugszik. Így talán már nem csoda, ha mind többen és mind szélesebb körben próbálják alkalmazni a módszert - természetesen elsősorban azok a felvilágosult üzletemberek és kutatók, akik hisznek a radiesztézia gyakorlati alkalmazhatóságában. Így már az is megtörtént , hogy egy építendő atomerőmű helyét is varázsvesszős emberek segítségével állapították meg a tudósok. Ez korántsem anakronizmus - éppen ellenkezőleg: a jól bevált, tudományos eredményekkel igazolt ősi módszer összefogása a huszonegyedik század technikájával.